Életünkben számos váratlanul bekövetkező eseménnyel, körülménnyel hozhat össze a sors. Sokszor úgy is érezhetjük, hogy kihúzzák a talajt a lábunk alól – akár a magánéletünkben, akár a hivatásunk területén. Ezzel a jelenséggel mindenki sokszor találkozik élete folyamán, többnyire önhibáján kívül. A kérdés csak az, hogyan tudjuk kezelni ezeket a helyzeteket, mennyire gyorsan tudunk jól reagálni, lelkileg helyreállni és hatékonyan folytatni tevékenységeinket. Ehhez nyújt elengedhetetlen segítséget lelki és szellemi immunitásunk, rugalmasságunk, edzettségünk, vagyis a reziliencia.
A reziliencia jelentése
A reziliencia egy pszichológiai fogalom, melynek alapja a fizikából származik. A kifejezés eredetileg fémek ellenálló képességét jellemezte erős ütésekkel szemben.
A lélek számára ezeket az erős ütéseket a váratlan élethelyzetek, megoldandó problémák, traumák jelentik.
Maga a szó a latin re (=hátra) és salre (=ugrani) szavakból áll össze, a rugalmas oda-vissza feszülésre utalva, ahogyan egy vékony, élettel teli ágat hajlítgathatunk anélkül, hogy eltörne.
A pszichológiai értelemben vett reziliencia gyakorlatilag azt a képességet mutatja meg, hogy az egyén mennyire pozitívan és kreatívan oldja meg problémáit, milyen mértékben és mennyire gyorsan tudja visszanyerni, és a nehézségek által még javítani is kondícióját egy-egy nehéz szituációt követően.
Akiben erős ez a rugalmas rezisztencia, az hatékonyan mozgósítja erőforrásait, és Főnixmadárként kap újra szárnyra a megpróbáltatások után, sőt, személyiségfejlődésen megy keresztül és gyarapítja ismereteit és eszköztárát. Mindez a mindennapi életünknek fontos támasza, enélkül felborulhat testi és lelki egyensúlyunk, aminek következménye akár betegség is lehet.
Ha rendszeresen előfordul, hogy nem vesszük jól az akadályokat, az akár krónikus stresszt is generálhat a szervezetben. Ez felborítja bennünk az egészséges harmóniát, melynek következménye súlyos betegség is lehet, nem beszélve a depresszió és kiégés kockázatáról.
Így tehát a reziliencia tudatos fejlesztésének kimondott egészségmegőrző szerepe is van.
Az se érezze reménytelennek a helyzetét, akiben nem ennyire intenzív ez a képesség! Ez a „szupererő” ugyanis nem genetikai adottság, hanem tanulható, növelhető. Mondjuk, hogyan!
Hogyan fejleszthető a reziliencia?
A reziliencia fejlesztésének fontos eleme a megfelelő önismeret.
Fel kell térképeznünk, hogyan reagálunk konfliktusainkra, tartós nyomásra, új, számunka addig ismeretlen terhelésre, váratlan élethelyzetekre, döntéskényszerre. Tudnunk kell magunkról, hogy mennyire jó az alkalmazkodóképességünk, meg kell figyelnünk, hogy mennyire pozitív a szemléletünk.
Fontos, hogy már a tanulási folyamat részeként is bátran nézzünk szembe problémáinkkal. Ez utólag is hasznos egy-egy helyzet után, hiszen megláthatjuk, hogy adott szituációban mely részei voltak reziliensek a lelkünknek. Hosszú távon önbizalmat ad, ha tudatosítjuk magunkban, hogy voltunk már rossz helyzetben, és túljutottunk rajta, megoldottuk a problémát. Ezáltal felfedezhetjük erősségeinket.
Ezen felül meg kell tanulnunk kontrollálni ösztönös cselekvéseinket, melyek esetleg károsan hatnak ügyeink kimenetelére.
Érdemes azonosítani magunkban, hogy korábbi nehézségeink során mely jótulajdonságaink segítettek a probléma megoldásában, ebből önbizalmat és biztonságérzetet nyerhetünk.
Ha már tudjuk erősségeinket, az elkövetkező szituációkban az aktív megküzdést kell választanunk.
- Kapcsolódó interjú: Dallos Zoltán beszélgetése Knapek Éva klinikai szakpszichológussal:
Ez azt jelenti, hogy az egyén tudatosan és tevőlegesen birkózzon meg a felmerülő bonyodalmakkal, szándékosan tegyen erőfeszítéseket egy olyan helyzetben, ami alapesetben – szerinte – meghaladná képességeit. Ezt traumatikus, tehát negatív, és a fejlődést szolgáló, tehát pozitív megpróbáltatások esetében is szükséges alkalmazni.
Mindehhez nem szégyen segítséget kérni, nyíltan megbeszélni a problémákat olyanokkal, akikről tudjuk, hogy megbízhatunk bennük.
Esszenciális emellett a bizakodó, pozitív hozzáállás, a kesergés helyett az előremutató, konstruktív attitűd, és a derűlátás.
Ha minderre tudatosan odafigyelünk, fejlődni fog a rezilienciánk, és hosszú távon szinte akármilyen nehézségen át tudunk majd lendülni, sőt, mi is segíthetünk másoknak az előrelépésben.
A reziliencia elemei, alapvetései
A reziliencia egyik kulcsfontosságú eleme az elfogadás.
Soha nem szabad összehasonlítani helyzetünket mások helyzetével – nem tudhatjuk, hogy az ő rezilienciájuk milyen szinten van, nekik milyen tapasztalatok állnak rendelkezésükre, kihez fordulhatnak segítségért a problémájuk megoldásában.
El kell fogadnunk, hogy olyan megoldásra váró helyzettel állunk szemben, ami a sajátunk – legyen az akár egyéni, családi, vagy bármilyen más közösség életében felmerülő szituáció – és tudatosan kell keresnünk a megoldást a rendelkezésre álló eszköztárban. Emellett fontos tényként elfogadni, hogy megoldás mindig van!
Lelki ellenállóképességünk másik jelentős bástyája az önbizalom. Tudatában kell lennünk saját kiemelkedő sajátosságainknak, és az aktív megküzdés során alkalmaznunk is szükséges őket. Tudatosan keresni és aktiválni kell képességeinket, kapcsolati hálónkat, korábbi tapasztalatainkat.
Meghatározó elem az optimizmus és annak fejlesztése. Minden helyzetben törekedni kell pozitív szemszögből nézni a megoldandó helyzetet, bizakodó gondolatokkal eloszlatni a kilátástalanság érzetét. Ezenfelül nem árt egy kis humorérzék sem. A humor, a nevetés pozitív energiát ad, feloldja esetleges szorongásainkat, nyomasztó érzéseinket, segítve ezzel az előremutató ötletek felszínre hozását.
Ne feledkezzünk el arról sem, hogy az is önbizalmat és lelki nyugalmat ad, ha másoknak segítséget nyújtunk. Ennek része a társadalmi felelősségvállalás is, vagyis minden olyan tett, ami a közjót szolgálja – akár a vállalaton belül, akár azon kívül is. Mindez sokszor még pénzbe sem kerül, rengeteg eszköz áll rendelkezésünkre, hogy mások életét könnyebbé, jobbá tegyük. Plusz pozitívumként ez a kérdés remek alkalmat ad más cégekkel, csoportokkal, emberekkel való összefogásra, ösztönzésre mások segítésére, innovatív ötletek megosztására.
- Kapcsolódó videó: A mentorok fontossága:
Hogyan használható a reziliencia cégvezetőként?
A cégvezetők helyzete különösen igényli a reziliencia képességét.
Ők kimondottan veszélyeztetettek a vállalatot érintő nehéz helyzetek szempontjából. Az ő feladatuk fenntartani a cég működését, munkát és megélhetést biztosítva dolgozóiknak egy állandóan változó üzleti környezetben, miközben ugyanúgy ki vannak téve magánéleti megpróbáltatásoknak, mint munkavállalóik.
Döntéseik a cég egész működésére hatnak, melynek súlya szintén jelentős stresszforrás.
A reziliencia segít a hatékony stresszkezelésben, és a jó teljesítmény hosszútávú fenntartásában.
Ez a fajta rugalmasság előmozdítja a konfliktusok és felmerülő nehéz helyzetek orvoslását, és a konstruktív megoldások megtalálását. Ne feledjük, hogy egy vezetőt mindig követnek a kollégái, ezért a nyitottság az új megoldásokra és a pozitív stratégia alkalmazása a legjobb példa, amit láthatnak.
A reziliens menedzsment hosszú távon is eredményessé teszi a céget, a közösség tagjai pedig válságos időszakokban is motiváltak maradnak, és szívesen maradnak tartósan az adott munkahelyen.
Mindemellett a cégvezetők számára fontos eszköz a kapcsolati háló is, mely sok váratlan helyzetben – legyen az akár negatív esemény, nehézség, vagy egy hirtelen adódó remek lehetőség – nagy szolgálatot tesz a döntéshozóknak, és sokszor valódi „védőhálóként” funkcionál, mely nagyban előmozdítja a reziliencia hatékonyságát.
A kapcsolatépítés egyik jó eszköze a modern technika világában a céges podcast, mely a kapcsolatépítés mellett az ügyfélszerzésben is jó szolgálatot tesz.
- Kapcsolódó videó: Hogyan építs BIZALMAT az online térben?
DLX MEDIA tartalommarketing szolgáltatásaink eredményorientált cégeknek:
Tudunk segíteni a céges podcasted beindításában? Regisztrálj egy díjmentes konzultációra:
DÍJMENTES KONZULTÁCIÓ
A reziliencia tehát nemcsak egyéni, hanem szervezeti szintű alkalmazkodóképességet is jelent.
Az irányelvek között határozottan jelen kell lennie a rugalmas alkalmazkodásra való igénynek és aktivitásnak.
Ennek fontos alkotóeleme a munkavállalók tisztelete, a feléjük kommunikált bizalom és támogatás, valamint a munkavégzést minimum optimálisan előmozdító munkafeltételek megléte.
Szintén igen fontos a csapat együttes rezilienciája, hiszen minél ellenállóbb egy közösség, tagjai annál inkább védelmet élveznek, és ezáltal ők maguk is védelmet biztosítanak a cégnek, és ami talán még lényegesebb: a vezetőjüknek is.
A cégnek minden szinten képesnek kell lennie a különféle szituációkhoz való alkalmazkodásra, és ebbe munkavállalóit is be kell vonnia átlátható kommunikáció és együtt épített stratégia által.
Hogyan használható a reziliencia munkavállalóként?
Ha jól szeretnénk teljesíteni egy munkahelyen, nem elég, ha csak a szakmai felkészültségünk kiváló, vagy nagyszerűek a kapcsolatteremtési készségeink.
Az is elengedhetetlenül fontos, hogy mindezt bármilyen helyzetben alkalmazni is tudjuk. Ne bénítson le egy meglepetésszerű helyzet, ne blokkoljunk le, ha új kihívással állunk szemben, vagy nehezen találjuk meg a közös hangot egy kollégával.
Egy reziliens munkatárs hatékonyan tudja kontrollálni gondolatait és érzelmeit, a komplikációkat pedig lehetőségként fogadja, nem szorongató érzésként éli meg, és tanul belőlük, a korábbi hasonló helyzetekben tanultakat pedig eredményesen hasznosítja a lehető leggördülékenyebb módon.
Mint fentebb említettük, a szervezet rezilienciája nagyban segíti a kollégák hasonló hozzáállását, amely pedig visszahat a szervezet rugalmas ellenálló képességére. Így erősíti egymást az egyén és a szervezet, ilyen módon biztosítva egymásnak a teljes támogatást és biztonságot minden helyzetre.
Érdemes az egyének és a szervezet rezilienciáját olyan időszakokban vizsgálni és fejleszteni, akár speciális tréningekkel is, amikor éppen nem várható váratlan megpróbáltatás a cég életében, és nyugodtan lehet elvégezni a szükséges módosításokat és fejlesztéseket.
A cég részéről érkező támogató hozzáállást el is kell tudni fogadni, nyitottnak és befogadónak kell lenni – ahogy minden tanulási folyamat során.
A munkavállalók önbizalmának növeléséért a cég is sokat tehet, például ösztönző visszajelzésekkel, vagy olyan eszközök biztosításával és használatuk oktatásával, ami megkönnyíti a dolgozók munkáját.
- Kapcsolódó videó: Hogyan találjuk meg az IDEÁLIS KOLLÉGÁT a csapatba?
Összességében tehát életünk minden területén hasznát vesszük a szellemi rugalmasságnak.
Megőrizhetjük, sőt javíthatjuk vele testi és lelki egészségünket, pozitívabb emberi kapcsolatokat alakíthatunk ki a segítségével. Megkönnyíti a fejlődési folyamatot az is, ha mindig vállaljuk a felelősséget a tetteinkért és a döntéseinkért.
Ez segít hozzá ahhoz, hogy egyértelműen szembenézhessünk a megoldásra váró feladatokkal, nyugodtan átgondolhassuk őket, és megtaláljuk eszköztárunkban a célravezető és megnyugtató megoldásokat.
Ez újabb pozitív érzéseket és élményeket teremt, önbizalmat ad és kiegyensúlyozottá tesz, mindez pedig tovább vezérel a jobb teljesítőképesség és jobb életminőség irányába.
Ha segítségre van szükséged a céges marketing, üzleti stratégia összeállításában, regisztrálj egy díjmentes konzultációra:
DÍJMENTES KONZULTÁCIÓ
borítókép: Razvan Chisu // Unsplash